A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál. Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből.
A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos személyautó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.
A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe.
A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.
