Egy új tanulmány eredményeinek köszönhetően ma már tudjuk, hogy az emberi agy bizonyos értelemben sosem nő fel.
A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az emberi agy különböző részeinek kialakulása elválaszt minket főemlős rokonainktól. Bizonyos értelemben az agyunk soha nem nő fel. És ezen a „Pán Péter-szindrómán” csak egy másik főemlőssel – a neandervölgyiekkel – osztozunk.
Az emlősök agya négy különböző lebenyből áll, melyek mindegyike sajátos funkciókat lát el. A homloklebeny az érveléssel és az elvont gondolkodással, a halántéklebeny az emlékezet megőrzésével, a nyakszirti lebeny a látással, a fali lebeny pedig az érzékszervi bevitelek integrálásával foglalkozik.
A kutatók azt vizsgálták meg, hogy az agy lebenyei egymástól függetlenül fejlődtek-e, vagy pedig a lebenyek kapcsolódva egymás változásaihoz fejlődnek. Különösen arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi agy e tekintetben miben különbözik más főemlősökétől.
Az elemzések eredményei meglepték a kutatókat. Több tucat főemlősfajon keresztül követték a változást és azt találták, hogy az embernél különösen magas az agyi integráció szintje, különösen a fali- és homloklebenyek között.
