Nem csak a tudósok, az átlagemberek – és persze a filmkészítők – fantáziáját is régóta izgatják az ősi kórokozók, amelyek egykor pusztító világjárványokat generáltak, majd látszólag eltűntek. Ám bizonyos környezeti tényezők hatására ismét aktiválódhatnak.
A közelmúltban számos, a fagyott szibériai talajban több tízezer éve szunnyadó vírust sikerült “életre kelteniük” a kutatóknak. A legfiatalabb innen kitenyésztett kórokozó 27 ezer, a legrégebbi – egy pandoravírus – pedig körülbelül 48,5 ezer éves volt – számolt be róla a Conversation.
A globális felmelegedés hamarosan e téren is változást hozhat, ugyanis a felolvadó talajból, a permafrosztból évezredek óta fagyott szerves anyagok, köztük még mindig szaporodóképes baktériumok és vírusok szabadulhatnak fel. Hogy ezek miatt van-e ok aggodalomra, azzal nemrégiben egy nemzetközi tudóscsoport behatóan is foglalkozott. Francia, német és orosz kutatók összesen tizenhárom, permafroszt talajmintából vett vírust tanulmányoztak.
Ami fagyott, nem feltétlenül halott
Korábban is volt példa rá, hogy a tudósok “kincsekre” bukkantak a fagyott talajban. 2015-ben például francia kutatóknak sikerült szaporodóképes vírusokat kimutatniuk 30 ezer éves permafroszt talajmintákból: a Pithovirus és a Mollivirus sibericumot. (Utóbbi a negyedik ősi vírus, amit 2003 óta a permafrosztban találtak.) A mostani preprint tanulmányból többek között az is kiderül, hogy a kutatók szerint valóban fennáll annak esélye, hogy az ősi vírusrészecskék fertőzőképesek maradnak, és “kiolvadásuk” után újra szaporodni kezdenek. De ettől még nem kell pánikba esnünk.
